Mosonyi Mihály életműve és életútja

Anera

A 200 esztendeje született Mosonyi (eredetileg: Brand) Mihály a vele azonos generációhoz tartozó Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett a 19. század magyar zenéjének harmadik kiemelkedő mestere volt. A Fertő-tó melletti Boldogasszonyfalván (ma: Frauenkirchen, Ausztria), szegény iparoscsalád gyermekeként látta meg a napvilágot 1815 szeptemberében (4-én keresztelték). Már gyermekkorában elsajátította néhány fúvóshangszer kezelését. 14 esztendősen sekrestyés lett Magyaróvárott (ma: Mosonmagyaróvár), ahol zenei ismereteit önképzéssel bővítette, majd pár évre rá a pozsonyi tanítóképzőben folytatott tanulmányokat. Pozsonyban Turányi Károly – későbbi aacheni városi zeneigazgató – vált mesterévé a zeneművészet terén, s 1835-ben részint az ő pártfogására került zenetanárként gróf Pejachevich Péter kastélyába, a szlavóniai Rétfalura (ma: Retfala, Eszék, Horvátország). A Pejachevich-családdal együtt gyakorta látogatott Bécsbe és Pozsonyba: az ott szerzett zenei élmények jelentős impulzusokkal járultak hozzá muzsikusi pályájának lépésenkénti kibontakozásához. Ekkor már rendszeresen komponált, s művei időnként valószínűleg Pozsonyban is fölhangzottak. Korai szerzeményein elsősorban az osztrák–német tradíció: Beethoven, Schubert, helyenként Mendelssohn (stb.) hatása érződik; ilyen az első ismert darabja, a négykezes Grand Duo; szintén ilyen több vonósnégyese. Rétfalun keletkezett öt misekompozíciója közül az első (1840–42: szólistákra, kórusra és zenekarra).

Brand-Mosonyi 1842-ben Pestre költözött, s a dinamikusan fejlődő város vált alapvető otthonává élete hátralevő évtizedei során. Pesten lett előbb hírneves, elismert muzsikussá, majd később a delelőjére ért magyar romantikus zene egyik élen járó, meghatározó alkotómesterévé. A negyvenes évtized folyamán jelentős opusokkal gyarapodott az életmű kamarazenei termése (vonósnégyesek, vonósszextett, zongorás triók); látványosan nőtt az egyházzenei alkotások száma (II. és III. mise, offertoriumok, gradualék), s a már Rétfalun elkezdett h-moll nyitánnyal kezdve új műcsoport is kibontakozott a zenekari kompozíciók impozáns soraként. Brand-Mosonyi I. szimfóniáját (1843) tekinthetjük az első, magyarországi születésű szerző tollából idehaza keletkezett, 19. századi fogalmak szerinti szimfóniának – tulajdonképpen az első magyar szimfóniának –; Zongoraversenyét (1844) hasonló értelemben az első magyar zongoraversenyként tarthatjuk nyilván. E művek stílusvilága ugyanakkor nem volt még magyar: előbbire főként Beethoven, utóbbira mások mellett Chopin hatott. Magyar hanggal próbálkozott viszont már egy 1844-ben keletkezett kórusában a komponista (tréfás köszöntő Erkel Ferenc tiszteletére), s nem sokkal később a II. szimfónia (1846–47) fináléjában ugyanúgy (ez a mű sajnos nem maradt ránk).

1846-ban megnősült, majd feleségének, Weber Paulinának korai halála (1851) tragikus törést hozott magával Brand-Mosonyi életútja s alkotói pályája szempontjából egyaránt. Zeneszerzői világát később jelentős stiláris impulzusokkal gazdagította az ötvenes évtized: első ismert zongoradarabjaira (Drei Klavierstücke/ Három zongoradarab Op. 2; Zwei Perlen/ Két gyöngyszem Op. 3) Schumann zongoraköltészete hatott. Két német dalfüzére ill. dalciklusa (Sechs Lieder/ Hat dal Op. 5; Schilflieder/ Dalok a nádasról Op. 6) közül a második, szerkezeti különlegessége: egybekomponált hangzó folyamata révén, figyelemreméltó fejleménye lett a romantikus művészi dal egyetemes történetének; benne az elhunyt Kedvesre való személyes, fájó emlékezéssé lényegülnek át Lenau megzenésített verssorai a komponista értelmezésében. Az 1854 folyamán közreadott Schilfliedert tekinthetjük egyszersmind az első hazai romantikus dalciklusnak. Ugyancsak az 1850-es évtized közepének terméséhez tartozik több egyházi mű (például a később Pozsonyban bemutatott IV. mise), s jellemző, hogy Liszt Ferenc, mint a legjobb magyar egyházzenei komponistát, Brand-Mosonyit tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy bemutatandó Esztergomi miséjéhez Gradualét és Offertoriumot írjon. A körülmények miatt végül Pesten adta elő Liszt a két tételt (1856), mondhatni, sokszálú művészbarátságuk kezdeteként. Liszt tanácsának döntő szerepe volt Brand-Mosonyi gyökeres alkotói irányváltásában is az ötvenes évtized végén: világi zenéjében attól kezdve jellemzően a magyar stílus vált uralkodóvá; szerzői nevét is Mosonyira változtatta. (Utolsó egészében német zenei világú munkája első operája, az 1856–58 között keletkezett Kaiser Max auf der Martinswand volt, melynek átdolgozását éppen Liszt javasolta.) Mosonyi magyar zongoraminiatűr-sorozatai (Magyar gyermekvilág [1859]; a Tanulmányok zongorára… [1860] magyar etűdfüzére), nem kevésbé az olyan zongoraművei, mint a Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének (1859), vagy a Gyászhangok Széchenyi István halálára (1860), kiemelkedő jelentőségű állomásai lettek a hazai hangszeres muzsika történetének. (A Gyászhangok basszus-ostinatóját később Liszt Ferenc is felhasználta.) Mindkét utóbb említett kompozícióját nagyzenekarra is átdolgozta a szerző, s az 1860 körüli időszak további zenekari alkotások keletkezését hozta magával Mosonyi műhelyében (A honvédek – szimfonikus fantázia; Ünnepi zene), amelyek, számos akkori zongoradarabjának megújult pianisztikus nyelvezetével együtt, erőteljes Liszt-hatásról árulkodnak.

A Hódolat zongora-verziójához hasonlóan a Kazinczy-év (1859) hívta életre Mosonyi egyik fő művét, a költő soraira keletkezett kantátát is (A tisztulás ünnepe az Ungnál…). 1866-ban írt V. miséjéről csupán adatok alapján tudunk. A hatvanas évtized lényegében a magyar zenei világú vokális kis- és nagyformák megszületésének-felvirágzásának időszaka lett Mosonyi alkotói pályáján. Két magyar operája (Szép Ilonka: 1861; Álmos: 1862) Erkel Ferencre is hatott (a Szép Ilonka a Saroltára, a Dózsa György pedig elképzelhetetlen volna a – Mosonyi életében, sajnálatos módon, bemutatásra nem került – Álmos, az első magyar zenedráma befolyása nélkül). Petőfi Sándor, Arany János, Tóth Kálmán és Komócsy József verseire írt dalainak java része kiemelkedő szépségű ékköve lett a század magyar énekes lírájának; a hazai férfi- és vegyeskari irodalmat is jó pár ihletett alkotással gazdagította a zeneszerző. Két további kantátája 1869–70 folyamán keletkezett, s az életművet szintén vokális kompozíciók zárták le: két gyászdarab gróf Batthyány Lajos újratemetése alkalmából, valamint a Boldogság emléke című Komócsy-megzenésítés. Mosonyi Mihály 1870. október 31-én hunyt el Pesten.

Magyar stílusfordulata ellenére nem tagadta meg művészetének német gyökereit sem: a Magyar gyermekvilág poézise mögött félreismerhetetlenül ott húzódik a Schumann-ihletés; zeneszerzői eszményképe később mindinkább Richard Wagner lett, olyannyira, hogy az Álmossal a wagneri vívmányok és a magyar hagyományok ötvözésére tett kísérletet; utolsó dalán, a Boldogság emlékén, a Trisztán és Izolda harmóniavilágának háttere érezhető. (A Trisztán 1865. évi bemutatójára egyébiránt ő is Münchenbe utazott, igaz, annak váratlan elhalasztódása miatt végül nem lehetett jelen már a premieren.) Wagner-rajongása nem volt egyoldalú: a német mester is elismerően nyilatkozott magyar zeneszerző-pályatársának művészetéről.

Mosonyi Mihály termékeny és sokoldalú szerző volt: kora feltűnően nagy számú műfaját gyarapította értékes – és így általunk, az utókor által mindenképp felfedezést érdemlő(!) – alkotásokkal. A méltató id. Ábrányi Kornél szavait idézve: „nincs a magyar zeneirodalomnak oly ága, az egyszerű népdaltól kezdve fel a dalműig, melyben örökbecsű műveket ne hagyott volna maga után”. De tevékenységének különféle formái magukban foglalták a zongora- és zeneszerzés-tanítást; az aktív részvételt az első magyar zenei újság, a Zenészeti Lapok megalapításában, sőt a széles látókörű muzsikusként folytatott, elhivatott hangú cikkírást ugyanott; a megannyi tettet a magyar zenei intézményrendszer létrehozása, illetve megszilárdítása érdekében (stb.). Ismét id. Ábrányi Kornél sorait fölidézve: legyen Mosonyi élete „örökös felbuzdító példa mindazok előtt, kik a magyar haza szellemi s művészeti felvirágzásáért lelkesülni tudnak”!

Mosonyi Mihály feleségével, Wéber Paulinával.

Címkék: mosonyi
http://banffyszalon.blogstar.hu/./pages/banffyszalon/contents/blog/22135/pics/lead_800x600.jpg
mosonyi
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?