Arany asszonyok a Duna Palotában

Anera

Megtalálta őt, a sors hozta elé, mondja Hűvösvölgyi Ildikó az Arany asszonyokról, amelyet január 16-án, kedden 19 órai kezdettel a Duna Palotában láthat a közönség. Az esten Arany János versei, balladái és az erre készült melodrámái hangzanak el a Kossuth-díjas színművész és Elek Szilvia zongoraművész előadásában.

- Az Arany asszonyok a legjelentősebb balladaköltőnk műveit veszi alapul?

- Ezek nem csak Arany János balladáira, hanem verseire, dalaira készült melodrámák a korszak legszebb zongoraműveivel fűszerezve. Az est címe tulajdonképpen egy szójáték, az alcíme, a Zenés asszonyfelmutatás is beszédes: hogyan látja, látatja Arany János korának és a régmúlt koroknak az asszonyait. A puritánnak és szemérmesnek tartott költő vallomásai ezek a szerelmes, bűnös, áldozatos, szerető, szeretnivaló és bukott nőkről.

- Honnan jött a zenés est összeállításának ötlete?

- Arany János muzsikus költő, életműve felelevenítésekor kihagyhatatlan a zene. Elek Szilviáról ismert, hogy kutat, ő kereste elő ezeket a melodrámákat, mert kiderült, hogy a korabeli zeneszerzők a korabeli balladákat megzenésítették. Kísérő zenéket írtak a művekhez, amikbe a ballada belesimul, és a kettő segíti egymást. Közel egy éve, tavaly februárban Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a költő megzenésített verseiből, balladáiból készült korabeli és mai melodrámák, valamint saját szerzeményű dalai hangzottak el a Bartók Rádió Stúdiókoncert-sorozatának előadásán a Magyar Rádió Márványtermében. Akkor kértek fel, hogy mondjam el az Ágnes asszonyt, a Ráchel siralmát és a Zách Klárát. Ennek ellenére nekem eszembe sem jutott, hogy Arany János-estet állítsunk össze, mert annyira férfi lírának gondoltam a költészetét. Arany művei többnyire Sinkovics Imre előadásában szólalnak meg, szeretem a balladákat, szeretem Arany Jánost, de ezt úgy a férfiaknak meghagytam. És akkor egy nyertes pályázat kapcsán megkérdezték tőlem, hogy lenne-e kedvem egy Arany-est összeállítására, és ezzel járni az országot, elvinni olyan helyekre is ahol kevesebb jut kultúrára.

- Hogyan született meg a pódium-előadás műsorterve?

Az előadott három mű adta a prózai előadásom magját, gondoltam, ezek köré építem a többit. Elkezdtem olvasni az Arany János összes költeményeit, két vaskos kötetet. Először a Tengeri-hántást választottam ki, mert azt nagyon szeretem, majd a kisebb verseket, a kicsit hosszabbakat és a bölcseleteket. Rájöttem, hogy ezek mind asszonyokról szólnak. Elcsodálkoztam azon, hogy Arany János a maga puritánságával, egyszerűségével milyen jó ismerője a női léleknek, mennyire ismeri a bűnös asszonyokat, akik csalnak, kikapósak, megölik a gyerekeket, megöletik a férjüket és vezekelnek. Női szemmel kezdtem figyelni, elemezni, hogy mi tudnék beilleszteni a válogatásba és azzal szembesültem, hogy nem csak verseket. Végre elővehettem a zenei tudásom, hiszen énekes is vagyok. Miután kiválasztottam a verseket, Elek Szilvia korabeli szerzők műveit kutatva megtalálta az odaillő muzsikát. Az eredetileg is melodrámaként komponált művek mellett felcsendül számos vers is, amelyek közül többhöz korabeli szerzők műveit illesztettük. Többek között elhangzik Mosonyi Mihály feldolgozásában a Mátyás anyja, Kodály Zoltán a Haja, haja, hagyma haja című versre írt dala, Arany János dalai közül A hegedű száraz fája és Szilvia által szerzett melodráma a Hídavatás című balladára. Arany költészetében az a csodálatos, hogy egy balladán belül akár ötféle asszonykarakter eljátszható, a kislánytól a megesett fiatal lányon keresztül a királyi asszonyig minden. A Jóka ördöge sajnos már nem fért a műsorba, pedig a humort erősítette volna. A nézőkre partnerként tekintünk, ha műsorban változtatni kell bármin, azt a közönség reagálásából megtudjuk.

- Hogyan hatott önre a versek nyelvezete?

- Lenyűgözött. Arany János a leggazdagabb szókincsű költőnk, nyelvezete gyönyörű és egyedi, rendkívül fontos ennek minél teljesebb átadása és megőrzése, az hogy használjuk a magyar nyelv árnyalatait és gazdag szókincsét. Arany János sokoldalúsága páratlan, ha megnézzük az életművét, elcsodálkozunk a nyelvtudásán, azon hogyan fért bele az a rengeteg Shakespeare-fordítás, az a sok ballada, mert nincs ember, aki ennyit írt volna mint ő.

- Az asszonykarakterek megformálásával, a szép nyelvezettel Arany János beférkőzött a szívébe…

- Ez az egyetlen estem, amit nem én gondoltam ki, csak elém hozta a sors. És milyen fura, akihez közünk van, az megtalál így vagy úgy. Ahogy egyre többet olvastam Aranyról rájöttem, hogy több közös van köztünk, hiszen én is falusi lány vagyok, református családból származom, Őrszentmiklósról. Közös a röghözkötöttség, ennek a magánakvaló embernek egyetlen egy dolog számított, a család. Ez nálam is így van, a család az szent meg a mesterségem. És a zeneisége, a népdalgyűjtési szenvedélye. Dalokat írt, verseket zenésített meg. Muzsikusnak készültem, a népdal, a népénekek hozzám is közel állnak, akárcsak az Isten-közeliség, a család és a haza szeretete. És a Kisfaludy néven is osztozunk... Az Arany asszonyok egy nagyon nagy ajándék nekem, még az elején tartunk a negyedik előadásnál, az elsőt november 12-én mutattunk be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Elgondolkodtam azon is, ha nem lennék képes a versmondásra, mennyivel szegényebb lennék.

 – Hogy képes ennyi vers memorizálására? Gondolok itt a Reményik Sándor és a Weöres Sándor estjeire is.

– Nem tudtam, hogy erre képes vagyok. Ahogy az ember szembe áll a közönséggel látja a szemüket, és átadja a költő gondolatait úgy mintha az övé lenne. Ez egy nagyon furcsa kettősség, mert nem szerep, de mégis valahol az, nem az enyém, de mégis az, mert ha nem, akkor nem hiszik el nekem. Én olyan sokat kapok ezektől a költőktől. Reményiktől kaptam a hitemnek a megerősítését, hogy ostorozzam magam, legyek még jobb, hogy szeressem a természetet, a hegyeket. Reggelente járom a kutyával az erdőt és mondom ezeket a verseket. Weöres Sándortól kaptam a játékosságot, a filozófiát, a zeneiségét a verseknek, és mindig rácsodálkozok, hogy mennyi mindent tudok általa. És Arany Jánostól azt kaptam, hogy magyar vagyok, színésznőként az ő nyelvén közvetítem, továbbviszem a papírra vetett gondolatait, az ízes humorát. Óriási öröm, ahogy ezektől a költőktől megerősítést kapok az életem számos területén.

- Előadótársával, Elek Szilviával hogyan ismerkedett meg?

- Szilviával a Békéscsabai Jókai Színházban ismerkedtem meg Clara és Robert Schumann és a fiatal Johannes Brahms viszonyáról szóló egyfelvonásos bemutatóján. Az előadás után beszélgettünk, elmondtam, hogy Mozart-rajongóként régi vágyam, hogy szülessen egy darab a zeneszerző feleségéről, Constanzéról, amit eljátszhatok. Az ötletemet tett követte, mert egy hónap alatt megírta a darabot. Most már csak el kellene játszanom.

- A magánéletben mik a tervei?

- 2018 a család éve lesz számomra, igyekszem minél több időt tölteni az unokámmal, Bencével, mert a nagymamaság az egyik legszebb dolog az életben.

 

Gajdos Erzsébet

https://banffyszalon.blogstar.hu/./pages/banffyszalon/contents/blog/46822/pics/lead_800x600.jpg
hűvösvölgyi,interjú,programajánló
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?